Cojones

Íme az alább említett videó. Érdemes példát venni! :-)

Sziasztok!

Tekintve, hogy a legtöbb közösségi és zenei portálon, ahol eddig publikáltuk a kis dolgainkat, egyre inkább fogyatkoznak lehetőségek, úgy döntöttünk, jobb lenne indítani egy teljesen alternatív blogot, és ott észosztani tovább.

Reméljük minél többen rendszeres látogatói lesztek az oldalnak, és idővel ez betöltheti a rólunk történő informálódás legfőbb formáját. Nem mintha nem terveznénk hivatalos honlapot, és egyebeket, de úgy gondoljuk, ez legalább olyan jó, mint bármi más, főleg, ha nemsokára grafikástul, mindenestül elnyeri végleges formáját.

Nem is tudom mióta nem jelentkeztem (f)élő közvetítéssel, az általánosan unalmas, szelektíven izgalmas, valamint rendkívül irónikus kis életünkről. Első és legfontosabb hír, hogy beindultak az idén őszre ígért debüt nagylemezünk stúdiómunkálatai, amelyet mostmár hivatalosan is Las Cinco Muertes névre kereszteltünk. Ezekben a pillanatokban éppen a dobvágás zajlik, a hét elejétől pedig kőkemény gitározás veszi kezdetét. Hétfőtől csütörtökig sűrű kis programot csináltunk Szolnokon, volt itt a megfeszített munkatempó mellett lelkizős kocsmalátogatás négyesben (Szűccsel, Bencével, Csabcival, és jómagammal), párnacsatásfilmnézőslanparti, kolesz módra (ezúton is köszönjük a Student Hotel-nek a vendégszeretetet, és az ott lakó hölgydiákoknak, hogy nagyban segítettek szexuális beállítottságunk realizálásában), egy gyorsan szervezett, és méggyorsabban lemondott koncert, valamint egy új tetoválás is becsúszott még így hétvége előtt. Egyébiránt a dobtémák kőkeményen döngenek, három nap alatt végeztünk is a 14 feljátszandó nótával. Ritmusképleteinket statisztikába szedve egy még átláthatatlanabb grafikont kaptunk, mint amellyel Barack Obama általános népszerűségének ingadozását lehetne kimutatni, úgyhogy progresszió is jutott bőven a tepsibe. A meló végeztével feljöttünk Pestre, egész délután kajáltunk (csak úgy biztosamibiztos alapon), és péntek délelőtt beültünk a Wildcat Tattoo galériájára, ahol Csabi Kaptány lábára integráltak egy nem teljes életnagyságú Dimebag Darrell mintát. Ugyan, csak félig lett kész 5 órányi munkával, de mindannyiunkban mély nyomot hagyott, pláne, hogy étel, ital, és egyéb tápanyagok hiányában, a kollega összeesett, és feldöntött egy fél gíroszbüfét a Keleti Pályaudvaron, hazafelé menet. :-) Már egészen jól van, csak eltart egy darabig, amíg a vérnyomása visszaáll a megszokott szintre, hogy feszíteni tudjon az új tetkójával. Addig hidegrázás, izomgörcs, hányiger, minden játszik. De csini. :-) Megjegyzem, hogy hálásak vagyunk a feltűnően rosszarcú, viszont annál tettrekészebb közelkeleti taxisofőröknek, és a hozzájuk csatlakozó ismeretlen eredetű MÁV alkalmazottnak, hogy segítettek nekem összekaparni a Kapitányt, és biztonságos ülőhelyzetbe dimenzionálni. Legközelebb vendégeink vagytok egy kuszkuszra! :-) A hétvégét valószínűleg mindannyian a kiapadt készleteink feltöltésével fogjuk tölteni, meg persze gyakorlással, hogy a jövőheti meló is ugyanolyan olajozottan mehessen, mint az eddigiek. ALS Zsoltitól kaptunk kölcsön egy igazi gyilkolásra termett Les Paul-t, ezúton is hatalmas köszi Neki, cudarul fog szólni! :-) Elég sok videófelvétel is készült, ezeknek egyenlőre nem tudni, hogy mi lesz a sorsa, reméljük, hogy lehetőségünk adódik majd valamilyen kiadványhoz felhasználni, egyenlőre viszont csak a fiókba kerülnek, esetleg néhány jobban sikerült darabot felpakolunk a Youtube-ra, hogy azzal is szaporodjon az üzenőfalakra linkelhető marhaságaink száma... :-) A jövő héten koncertek is lesznek, csak, hogy tetézzük a zenekar körüli pörgést, pénteken Dunaújvárosban játszunk a Sicitur Adastra-val, és a Neck Sprain-el, szombaton pedig Székelyudvarhelyre megyünk, felszántani a színpadot, mielőtt az After Rain végleg elveti a magját... :-) Mindkét bulit nagyon várjuk, az előbbit nyílvánvaló okokból, de talán fontos megjegyezni, hogy szerte a neten nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk arról, hogy Ti mennyire várjátok, az utóbbit pedig mert Erdélybe eddig még nem jutottunk el zenekarilag, és kirándulni is jó dolog, úgyhogy reméljük az ottaniak is legalább annyira örülnek majd nekünk, mint mi annak, hogy mehetünk. :-) Ezzel a kis naplóval valószínűleg egy hét múlva jelentkezem megint, addig is hagyok itt egyet a fent említett videókból, láthatjátok, hogy sem rajtunk, sem a fent leírtakon, nincs mit túlreagálni. :-)

Mötál!
TGer