Csű!
Most, hogy Csabi remekül visszaszorított 95%-ra, késztetést érzek, hogy koncertbeszámolót írjak... :-)
Holiskezggyem...hm...Hát szóval, megvolt az Agrock fesztivál. Nem akarom durván cenzúrázni a látottakat-hallottakat, és fontosnak tartom kiemelni, hogy bármit írok, csak magam nevében írom. :-) Persze rendszerint rózsaszínben látom a világot (a srácokhoz képest legalábbis), de innen most mindannyian vegyes érzésekkel tértünk haza. Amikor lekötöttek bennünket, próbáltam tájékozódni a fesztivál felől (nyílván, mert nem ez volt az első). Képeket nézegettem, kérdezősködtem, és már előre kialakult bennem az a vélemény, hogy egy nagyon szépen megálmodott valamiről van szó, ami viszont kivitelezés szempontjából megkérdőjelezhető. A facebook-os promóció során is azt éreztem, hogy a szervezők lelkesedése méltatlanul kevés visszajelzést váltott ki az (amúgy sok) érintettekből, és annak ellenére, hogy tudtam, hogy ingyen buli lévén, tuti, hogy lesz nép, paráztam kicsit, hogy pórul járhatunk.
Node haladjunk szépen sorjában. Szombat délelőtt 11 óra volt, én kábé három órája szenderegtem, amikor megcsörrent a teló. Mondom-mizu. A szervező srác hív, mondja, hogy átszervezik a fellépőket, mert a nagyszínpadot (ami szabadtéri) teljesen lenullázta az eső. Lemondják a fele bandát, és egy fél órával korábban kéne játszanunk, és a másik színpadon, ami kőépületben lett felállítva. Mondom persze, nincs ezzel gond (így is este 11 lett a terv). Körbecsörögtem az arcokat, mindenki nyugtázta. Aztán lassan fel is keltem, rendberaktam az ábrázatomat, kávéztam, kitakarítottam a verdát, meg hasonlók. Ezzel el is ment a délután jórésze, úgyhogy pakoltam, 'oszt indultam. Kisújszállásra beszéltünk meg találkozót, körülbelül 1 perc eltéréssel oda is értünk mindannyian. Srácok beszálltak, gó. Beugrottunk még Karcagra, hogy elhozzuk Sanyi cuccait (a nyolcvanhatodik bandájának a próbaterméből). Még otthon lenulláztam a kilóméter órát, hogy képbe legyek, pontosan 308-at mutatott, amikor megérkeztünk Görbeházára (tévedésben voltam, mert egy jó 70-el kevesebbre számítottam). Bence már a helyszínen volt, mivel a délutáni program részeként a másik bandájával is demonstráltak. Közli, hogy 2 óra csúszás van. Nahát. Pacsiztunk a szervezőkkel, eligazítottak, sűrű bocsánatkérések közepette, hogy ez most így alakul, megmutatták hova parkolhatunk, ésatöbbi. Amikor kiszálltam a kocsiból, óvatosan hozzáérintettem az ajtót a mellettünk parkoló mikrobusznak (igen, direkt, azért, hogy ne koccanjon), aminek sofőrje ezt valahonnan a távolból megérezte, és odajött pattogni. De olyan szinten, hogy még fél óra múlva is megkeresett az emberek között, hogy ugyan jöjjek már a kocsihoz, és ellenőrizzük már le mégegyszer, hogy nem-e én karcoltam meg a busz oldalát...mivanezzel...???...Dzsizüsz krájszt... Felmértük a terepet, oszt tennivaló híján leseggeltünk a sörpadra. Szűcs lelépett az OMD tagokkal a kocsmába, Bence meg nőzött, maradtunk hárman. Ment a szokásos, hogyhozzukkiebbőlalegjobbat beszélgetés, persze mindennemű tanulságot nélkülözve, leginkább csak elalvás ellen. A szervezők egy tányér babgulyást is biztosítottak, amiért hálás voltam, mert bokros délutáni teendőim között a kajálás valahogy nem kapott helyet (ami, valljuk be, jónagyfasság). Amennyire a rendszert ki lehetett ismerni, úgy vettem észre, hogy a jóhiszeműség gyilkolta le a munkamorált, mert hiába volt mindenkinek elmondva, hogy mikor kezd, és mikor végez, és mennyi idő alatt pakoljon fel, ésatöbbi, a "bizalmi elv" alapján nem volt színpadmester, és még egy önjelölt megváltó sem akadt a biztonságiak között, aki megtette volna, hogy addig üti péklapáttal az összes zenekart, amíg be nem tartják az idejüket. Ennek az lett a vége, hogy már a többi (a csúszást csak elszenvedő) banda is elkezdett lázadni, és hozzánk küldték a szervezőt, hogy cseréljünk időpontot, mert különben nem játszanak. Az első dolog, ami átfutott az agyamon, hogy "anagylófaszt", a második, hogy "akkorhúzzanakapicsába", és harmadik sem kevésbé építő jellegű, de aztán láttuk, hogy annyira zsákutcában van a srác, hogy csak be adtuk a derekunkat. Hát nem kellett volna. A szervező arc minden adott lehetőségét kihasználta, hogy bocsánatot kérhessen (nem mellesleg olyasmi miatt, amiről mondjuk személy szerint abszolút nem tehet), küldetett nekünk sört, meg főtt kukoricát, meg két üveg bort, meg egy csomó Monster-t, egy tündéri-bájos-aranyos kiscsajjal (akinek a nevét ugyan elfelejtettem, de igazán mély nyomot hagyott bennem), és szóban százszor is hőssé avattak minket (no nemmintha ez távol állna a valóságtól XD), dehát mire ebből koncert lett...áááááááh. Miután magunk is megnéztük azt a kocsmát, és még további két órát várakoztunk, meg ökörködtünk, gondoltam már, hogy bemutatkozhatnánk ennek a zenekarnak, akik itt nagyban kisírták, hogy előrébb kerülhessenek. Szűccsel odamentünk hozzájuk, mondtuk, hogy mi vagyunk mi, és szeretnénk megkérni őket, hogyha már ez így sikerült, akkor iparkodjanak, de kúúúrvára-kibaszottul, mert nem akarunk még további szopást, elég volt ez így is. Nagyon bólogattak, ígérgették, hogy villámgyorsak lesznek, be se állnak, csak elkezdik, meg mittudomén. Mondtuk jó. Hát nem így lett. A beállással valóban nem törődtek, de az a pakoláááááááááás... Csabi végigülte az egészet, és nézte az időt. Ahhoz a pillanathoz képest, ahogy az őket megelőző zenekar eltakarította magát, a dobos felment, és 25 percen keresztül odáig sem jutott el, hogy feltegye a cineket (az amúgy ottani állványokra)... Hátbazdmeg. A faszom kivolt. Direkt nem mondom a banda nevét, mert nem is annyira rájuk haragszom, mint inkább az életre, de így megszopatni magunkat...hát hihetetlen. Súlyos hiba volt elcserélni ezt az időpontot. Mire nagy nehezen végeztek, elmúlt hajnal 3, és már őket sem sokan nézték meg, de ránk kábé egy deka ember nem maradt. A beállást mi is leszartuk, intrót is, mindent hagytunk a picsába, elkezdtük. Mire az első szám közepére értünk, bejöttek mondjuk úgy 10-en, abból 5-en a színpad elé. "Tomboltak", ha úgy vesszük, élték a dolgot, nagy nehezen mi is felébredtünk, de ez is lett a teteje a bulinak. 8 számot játszottunk, a "best of"-ot, már ha lehet ilyenről beszélni, tudjátok. Szolid taps, fellélegzés, balra el. Lepakoltunk, elköszöntünk. Tudtam volna én örülni 3 embernek is, aki rendesen bulizik, de ilyen fizikai állapotban már nagyon nehéz volt. Mire kiértünk az autópályára, már világos volt. Bementünk egy benzinkútra, ahol 2 ezer magyar forintból sikerült kerek 5 liter benzint vételezni (igen, 400, kapjákbeazösszesfaszomat), oszt azzal szépen elgurultunk Túrkevére. Sanyival végigpofáztuk az utat, Szűcs bealudt, Csabi csendestársként vett részt a kommunikációban. Zuhany, kanapé, kékhalál. Snitt.
- Kedves Szervezők: Hangsúlyozom, hogy ez az egész, javarészt negatív beszámoló, SENKI ellen nem szól. Az este folyamán egytől egyig mindenki nagyon rendes volt velünk, mindenki jót akart, mindenki kedves volt hozzánk, és mi ezt nagyra értékeljük. Megbecsüléssel bántatok velünk, és szerintem mi is Veletek. Jót ettünk, eliszogattunk, az enyhén alacsony hőmérsékletet kivéve az időjárás sem volt vészes. és most jön a >> DE << (csupa nagy betűvel), srácok, ezt így nem lehet. Nem ezért jöttünk mi sem, és Ti sem ezért csináltátok a bulit. A saját jóindulatotok áldozataivá váltatok, és nagyon reméljük, hogyha jövőre is lesz fesztivál, ebből okulva sokkal keményebbre veszitek a figurát. Tökösen, IRÁNYÍTÓ jelleggel levezénylitek a banzájt, és ennek megfelelően sokkal jobb is lesz. Látszott, hogy szeretetből csináljátok az egészet, hiszen majdnem minden bandán Titeket is bent láttalak a tömegben, és ez nagyon klassz, de a kemény kéz (és a szerepek tisztázása) most nagyon hiányzott. Kell az a színpadmester, aki büdös köcsög módjára, fel meg le rugdossa a bandákat a színpadról (és ez alól persze mi sem vagyunk kivételek), és akkor elkerülhető az anyagi "kár" is, mint végeredmény, és önnön lelkiismeretfurdalásotok is. Mi mindenben támogatunk Titeket továbbra is, de ebben a kérdésben kérlek hallgassatok rám! Főleg annak a ténynek az ismeretében (amit a kedves olvasóim sem árt, ha tudnak), hogy még utánnunk is játszott egy zenekar. Képzelem mennyire gyűlölnek... :-/ -
Snitt. Fél 11-kor ébredtem (pontosabban felzargatott a kúúrva telefon). Ha bárkinek is feltűnt a poszt címe, valszeg felötlött benne, hogy ennek vajon mi köze lehet a koncertbeszámolóhoz?? Hát semmi. Azért ezt választottam címnek, mert a zenekar tevékenységét illetően egy - még sokkal fontosabb - másik dolog kezdődött a múlt héten (és ma már folytatódott is), ez pedig...dobpergést kérek...a következő lemez megírása. :-) Elkészült egy zenealap (majdnem teljesen), az első új nóta hangszeres része, amit ma nyugtáztunk együtt, mink hangszeresek. A dalszöveget még gyúrom, de próbálok készen lenni vele a következő próbáig, és akkor Bencét is bevonhatjuk az egyenletbe. Hogy maga a lemez mikorra lesz meg, az egyenlőre hatalmas kérdőjelet képez a tér-idő kontinumban, de rengeteg ötlet van, szövegek is, témák is, amikből mostmár folyamatosan építkezünk (értsd: csak és kizárólag azért járunk próbálni, hogy új nóták szülessenek). Vannak már címek is, és két vendégénekest is szerződtettünk, de a konkrétumok egyenlőre maradjanak titokban. :-) Érzitek a hatásvadászatot, ugye? XD Kábé 5 rendszeres olvasóm van (a statisztikák szerint), és 120, akik belépnek, megilyednek, és inkább mégsem olvassák végig, de csakazértis eljátszom a gondolattal, hogy minden mozdulatunkat figyelitek. :-) No, elég annyi, hogy örülünk az új témáknak, mélyebbre hangoltunk, bitangul fog szólni. Aki el mer ezután aludni, azt felnégyeljük. :-D
És végezetül: Oross Norbi, baszki, pont akkor nem vagy ott, amikor megmentésre szorulunk? :-)
Na puszipá! :-)
TGer
