Hi all!
Igen rég csend honol itt a mi kis elkerített sarkunk körül. Van ennek egymillió és két oka, amit most átugrok tisztelettel, minden esetre nem haltunk meg, no para! :-)
Reméljük a poszt címe nyomán sem fogunk szerzői jogi követelések áldozatául esni, nyilvánvaló tisztelgésemet üdítőnek épp nem mondható aktualitás koronázza. (itthon ülök, és rohadok) :-)
Nem is tudom mivel kezdjem. Talán azzal, hogy kösz mindenkinek, akit láthattunk a tavasszal! :-) Jó kis hullámzó turné volt ez, nem kevés kalanddal, ami nyilván a jó és rossz élményeket is egyaránt méltatja. :-) Mindegy, milyen arányban oszlott is ez el, egy biztos > ettől is csak SOKKAL többek lettünk.
Az utolsó hétvégén Mezőtúron és Szolnokon jártunk. Őszintén szólva, mivel ez perceken belül már jó két hónapja lesz, csak a szűk keresztmetszetet tudom felidézni, de az elég lesz. Mindkét esetben akadtak logisztikai problémák, zenekarlemondások, csúszás, meg pénz, de ezt már unalmas felsorolni. A 'túri line up-ba a már-már szokásosnak mondható Roar és Go4it! zenekarok mellé még az Over My Dawn csatlakozott. A megszokott Lokomotív környezethez képest az Erőd klub egész más. Elsősorban persze méreteit tekintve, de a bejáratott közönség, és a technikai feltételek is nagyban különböznek. 
Minden esetre szépen berendezkedtünk, és csatlakoztak is annyian, ahány emberkével a Loksiban már nyomorogni kellett volna, de sajnos itt ezzel közel sem voltunk meggyőzőek a helyiek számára. Persze mindenki mindent megértett, hiszen régi ismerősök vagyunk, a tulaj-testvérpárral még együtt edzettem az ősidőkben, Sávai Petikével (aki jól vigyázott mindannyiunkra) meg kisebb-nagyobb szünetekkel a mai napig, így tisztára otthon éreztük magunkat. Ő különben nagyon támogatta a kezdeményezésünket a kezdetektől fogva, úgyhogy külön örültem, hogy 5 év után végre meghallgatott élőben is! :-) A buli többi része is jól esett, volt mozgás is, zaj is, Mezőtúr tartja a frontot. Zárásig söröztünk, aztán átmentünk Kevibe.
Mapettel a panzióban aludtunk, aztán egész szombat délután várakoztunk, hogy indulhassunk Szolnokra. Elég szenvedtetős volt, ötven fok, és nincs kegyelem, se tennivaló. Leugrottunk a messzifődön hírös Tóparty Sörözőbe, (ami természetesen a névválasztás öntudatlanságában nem egy tó, hanem a Berettyó partján "figyel"), megnéztük a forma 1-et, meg a fradi-újpest meccset is, amit a lelkesen kreatív kommentátor szóvirágainak köszönhetően sikerült végigröhögni fájdalmunkban. :-)
Szolnokon még várt ránk egy-két kihívás. Elsősorban az, hogy aznapi társaink körülbelül 1-2 nap alatt, lóhalálában lettek beszervezve a buliba, így jó sok fennmaradó részlet akadt, amire a megbeszélés alkalmával nem tudtunk kitérni, így most vitatkozhattunk. Persze maximálisan jó arcok voltak, egyrészről a Parklife, másrészről a Kistópart utca nevű formációk, meg tudtunk mindenben egyezni. Ide is szépen gyülekeztünk, sok cimbi eljött. HolaTibi, Barta Zsolti, a (majdnem) teljes Bence-haverikör, Szűcsék, Oross Norbiék, Narancs, és még vagy ezren. Zsír volt. Norbiék hoztak egy szép nagy üveg pájinkát, ami röviden feloldott mindenkit. :-) A Tisza Mozi aulájáról valamiért a Tattoo Expo-s legutóbbi szolnoki fellépésünk ugrott be. Teljes belső megvilágításban játszhattunk, ami egyfelől hangulatgyilkos, másfelől viszont sokat személyesít is a buli hangvételén. Talán mert jobban látjuk egymás arcát...vagy mittudomén. Ezt akkor még nem éreztem, de most igen. A buli közepe táján ránk is telefonáltak, hogy a város túlvégén is hallani, úgyhogy ugyan vegyünk már visszább, szóval gondolhatjátok. Aprított mindenki, mint a gép. Mapett Szűcsöt is megvendégszerepeltette egy SzéjSztop erejéig, ütős volt. :-) Az utánunk játszó Kistópart utca műsorát túlzásba vitt haverokkalsmúzolás ürügyén sajnos nem láttam, de van egy olyan érzésem, hogy Velük még sokfelé összeakadhatunk. A buli végére aztán megjött a monszun, úgyhogy pakolhattunk zuhogó esőben, és gurulhattunk hazáig. Ez a része nem volt kellemes, de Mapettel jót dumáltunk, úgyhogy hamar elszaladt.
Eztán egy egész hónap néma csend jött. Egymás közt is csak ritkán dumáltunk, percekre-órákra futottunk csak össze. Mapett szülinapján úgy berúgtunk, hogy vinni kellett egymást. Rákattantam a foci EB-re (igen, spanyolok, nyilván). Bence megnézte az Evanescence koncertet. Csabi kutyája lefialt. Ésatöbbi.
A turnéra megemlékezvén kitaláltunk egy kis akciót, ami aztán füstbe ment. Nyomtattunk posztert, és gondoltuk, akivel az utazgatás folyamán bármilyen értelemben is különleges kapcsolatba kerültük, annak eljuttatunk belőle 1-1 darabot. Tök jó volt az ötlet, csak mivel az elmúlt hónapokban a szó legszorosabb értelmében kenyéren és vízen éltem, szó sem lehetett róla, hogy postázgassak, és sajnos néhány esetben még olyan emberkék részvételéről is megfeledkeztem, akikkel találkoztam személyesen... :-/ Mindegy, amit ezzel mondani akarok az az, hogy szóljatok rám, legyetek csak egész biztosak benne, hogy Rátok is gondolva volt (sokat előre meg is firkantottunk egy-egy kis üzenettel), de ha mégsem, akkor is, hisz' ingyé adjuk, meg persze szeretettel. :-)
Még egy dolog is van folyamatban, amit meglepetésnek szánunk, de ezt egyenlőre csak orvul megpendítem, konkrétumok nélkül. Nagy durranásnak szánjuk, aztán majd meglátjuk mekkora lesz, minden esetre remélem sikerül kíváncsiságot ébreszteni. :-)
Mindezek után, ma egy héttel ezelőtt még egy koncertet is bestrigulázhattunk a statisztikába, mégpedig otthon, Túrkevén, az idei Fiatalok Napján. Mit ne mondjak, jó volt, mi más... De nem eléggé. Bár ez még csak a harmadik alkalom volt a "hagyományteremtő" rendezvénysorozatból, tavaly-tavalyelőtt sikerült egy magabiztos lábakon álló dramaturgiát összedobni, amit az idei évvel sok ponton felrúgtak, és ezt nagyon nem kellett volna. Bocs a szókimondásért skacok, de szerintem igazam van. Az első, és legnagyobb gond, hogy nagyon belecsúsztak vele a nyárba. Tudom, alig egy héttel volt később, mint az előzőek, de szerintem ez épp elég volt, hogy mindenki elfelejtse az iskolaszezon adta időbeosztást, lelépjen a városból, vagy a legkevésbé se tető alatt keresse a szórakozást. Ráadásul még egy másik városi rendezvénnyel is egy időbe esett, ami a helyben működő bandákat is megosztotta. Semmi esély nem volt rá, hogy ezen az egy estén, Túrkevén, minden erről szóljon. Kitalálták azt is, hogy a szokásos "nem tehetségkutató de azért díjazzuk a legjobbakat" felállás helyett minden banda dolgozzon fel egy Eric Clapton számot, aztán majd kiderül, kié a legjobb. Ez úgy ahogy van, érdeklődés hiányában elmaradt. Remek ötlet volt, remélem tanulnak belőle. A mi bulink amúgy jól sikerült, bár egy kicsit meggyűlt a bajom a hangosítókkal. A konfliktust nem fejteném ki, ha nem muszáj (ha úgy érzitek, lapozzátok fel a tavaly nyáron lezajlott Agrock fesztiválról szóló posztot, na ahhoz kísértetiesen hasonlít az aktuális felháborodásom), de nálam mostanában elég könnyű kihúzni a gyufát, úgyhogy örülök, hogy annyiban hagyhattam a dolgot, további vitatkozás nélkül. Ugyan a tavalyitól jóval gyengébb zúzást sikerült kiváltani a jelenlévőkből, azért örülök, hogy vannak még új, ismeretlen arcok, akik jó visszajelzést adtak, így semmi sem reménytelen. :-)
Adtunk egy villáminterjút gyakorlatilag megszólalni képtelen állapotban a Kevi TV-nek. Nem tudjuk bekerül-e bármi a tudósításba, de ha igen, az alábbi linken tuti megtalálható lesz. Tulajdonképpen a két tévés srác volt a legüdébb színfoltja az egész estének, mert mindamellett, hogy már vagy féltucatszor szerepeltünk a műsorukban, fingjuk nem volt róla, hogy kik vagyunk, de nagyon kúl szövegekkel vezették fel és le a beszélgetést. Lehet Evinek, aki önjelölt matricaosztogató szerepben tetszelgett, nagyobb szerencséje lesz a cenzor asztalán. :-)
http://www.turkevetv.hu/
És, ha már cenzor. Valami azt súgja, a kövi lemezen sem lesz hiány frusztrált hangvételű dalszövegekből. Egyikkel-másikkal már egész jól haladok, és a témákat is szépen gyűjtögetjük, de nem hiszem, hogy lesz alkalmunk elkényelmesedni. Mostanában rengeteg dolog foglalkoztat, kezdve attól, ami mindig is (és énekeltünk már róla korábban), keresztül a szokásos "társadalomkritikán", egészen új lelki, érzelmi területekig, így azt kell mondjam, az új anyag, majdnem teljes egészében a szókimondásra, és az indiszkrécióra alapozódik majd. Drukkoljatok, hogy jobban haladjunk vele! ;-)
A mötál vezessen utatokon Testvérek!
Hallelúja!
TGer
